By: Kelemen Bence , 2020. 03. 31.
A korszerű túlfeszültség-levezetők védelmet biztosítanak a hálózati túlfeszültségek (például villámcsapás) hatásai ellen, ezzel megvédik az érzékeny elektronikus berendezéseket (például számítógép, TV, modem).
A túlfeszültség fogalma
Túlfeszültség a villamos elosztóhálózatokban illetve berendezésekben fellépő, a legnagyobb megengedett üzemi feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség, amely nagyságától, jel alakjától vagy hullámformájától, frekvenciájától és fennállásának időtartamától függően igénybe veszi a berendezés szigetelését.
Túlfeszültség által okozott károk:
- a villamos berendezések szigetelésének részleges,vagy teljes sérülése
- a túlfeszültségek okozta átívelések és átütések által okozott üzemzavar.
Túlfeszültség-védelem: azon intézkedések összessége,melyek a berendezések villamos igénybevételét csökkentik. Ezen intézkedések a túlfeszültségek nagyságát meghatározott értékre korlátozzák.
Belső eredetű túlfeszültségek
A belső eredetű vagy belső túlfeszültségeket a villamos hálózatokban bekövetkező hibák vagy a különböző célú kapcsolási folyamatok okozzák. A keletkezésükhöz szükséges energiát a hálózatból nyerik, tehát feszültségmentes berendezésben nem alakulhat ki belső túlfeszültség.
Tartós túlfeszültségek fellépését elsősorban a következők válthatják ki:
- aszimmetrikus földzárlatok,
- hirtelen terhelésváltozások (hatásos és meddő teljesítmények egyaránt),
- rezonancia és ferrorezonancia.
Kapcsolási túlfeszültségek:
- hálózatok és villamos berendezések kapcsolási állapotában olyan változások keletkezhetnek, melyek hirtelen megváltoztatják az áram- és feszültség viszonyát
- általában szándékos be- vagy kikapcsolás, vagy valamilyen hiba (pl.:zárlat) válthatja ki
Üzemi frekvenciájú túlfeszültségek:
- a hálózati berendezések rendellenes üzeme következtében alakul ki - rendellenes üzem pl.: hálózati terhelés hirtelen lekapcsolása, feszültségszabályozók helytelem üzemeltetése,földzárlatok fellépése stb.
Rezonanciás túlfeszültségek: - akkor keletkeznek,ha a hálózat vezetékei,vagy gépek induktivitásai és kapacitásai bizonyos helyzetben rezgő kört alkotnak,aminek saját frekvenciája közel esik a tápláló feszültség frekvenciájához - ezeknek előfordulása igen ritka,de mivel hosszabb ideig fennállnak erősen igénybe veszik a berendezések szigeteléseit
Külső, légköri eredetű túlfeszültségek
A légköri eredetű túlfeszültségek - a kialakulásukat tekintve - a hálózattól független körülmények között jönnek létre, amely körülmény lényeges különbséget jelent a korábban tárgyalt belső túlfeszültségekhez képest. A légköri eredetű túlfeszültségeket kiváltó villámáramok nagysága a hálózati feszültségtől függetlenül alakulnak ki. Közvetlenül elsősorban a szabadvezetékeket és a légkábeleket veszélyeztetik. Így az állomások berendezéseit, a kapcsolókészülékeket is a szabadvezetékről beérkező túlfeszültséghullámok veszélyeztetik. Továbbterjedő nagyságukat azonban a szabadvezetéki szigetelések bizonyos mértékig behatárolják.
Légköri eredetű túlfeszültségek a következők szerint alakulhatnak ki:
- közvetlen villámcsapás a fázisvezetőbe,
- villámvédelmi árnyékolás céljából kialakított és leföldelt szerkezeteket (villámvédelmi felfogó rudak, védővezetők) érő villámcsapások levezetési árama hatására a földelési ellenálláson fellépő feszültségemelkedés a fázisvezető átütéséhez vezethet (ez az ún. visszacsapás),
- a szabadvezeték közelében becsapó villám illetve a levezetett villámáram hatására a vezetékben indukált feszültség alakul ki; elsősorban a közép- és kisfeszültségű hálózatokban jelent veszélyes mértékű túlfeszültség kialakulást.
Túlfeszültségek elleni védelem
Belső eredetű túlfeszültség védelmet általában a megfelelő üzemviteli intézkedésekkel meg lehet valósítani.
Légköri eredetű túlfeszültségek védelmét két csoportra oszthatjuk:
- megelőző védelem: feladata a megelőzni,hogy a villám a vezetékekbe,vagy készülékekbe csapjon. Megfelelően elhelyezett villámhárítókkal lehet ezt biztosítani
- közvetlen túlfeszültség védelem: akkor lép működésbe,ha a megelőző védelem ellenére mégis túlfeszültség keletkezik,ilyenkor ez a védelem korlátozza a túlfeszültségek. Eszközei: túlfeszültség-levezetők, óltócsövek és szikraközök, valamint villámáram-levezetők és túlfeszültség-levezetők
Az MSZ EN 62305 az erős és gyengeáramú rendszerek védelmét is biztosítja a villám összes olyean elektromágneses hatásával szemben, a melyeket a Villám Elektromágneses Impulzusa (LEMP) fogalom takar. A védelmi elv lényege, hogy az elektromágneses csatolást a villám, mint zavarforrás és a zavarérzékeny eszköz, berendezés között úgy befolyásoljuk, hogy a készülékeken fellépő zavar energiáját veszélytelen értékre csökkentjük. Villám Elektromágneses Impulzusa (LEMP) elleni védelmi rendszer az egyes védelmi intézkedések kombinációjából áll, amelyek az alábbiak lehetnek: - földelési és potenciál-kiegyenlítő intézkedések - helyiség árnyékolás, amely segítségével a villámcsapás által előidézett mágneses teret és vele együtt az indukálódott feszültségeket és áramokat minimálisra csökkentjük - nyomvonal vezetési és nyomvonal árnyékolási intézkedések, melyek segítségével a az indukált feszültségek és áramok csökkenthetők (pl. lehető legkisebb vezető hurok, árnyékolt vezeték, kábelcsatornák alkalmazása).
Copyright © 2019 Kelemen Team. All Rights Reserved.